Információs társadalom

Nemsokára megjelenik az Információs társadalom idei első száma- a Szemle című rovatból válogattak:
"Lim, S. S. – Soon, C.: A szociális és kulturális tényezők hatása az otthoni IKT-használat terjedésére a kínai és a koreai nők körében"
URL: www.elsevier.com/locate/tele
IKT eszközök terjedése nagyban elősegíti a családanyák életvitelét. A "gender" típusú kutatások leginkább kihagyják a kisebb társadalmi és kulturális tényezőket. A cikk ezt a hiányt igyekszik kiküszöbölni, interjús kutatás eredményeit összevetik régebbi, más országokban lévő eredményekkel. Peking, Shanghai, Szöul "médiagazdag" családi környezetben vizsgálódtak, hogy az anyák hogyan integrálják az IKT eszközöket . Kimutatták a kutatások, hogy e téren az anyák igen kreatívak, mely köszönhető végülis anyasági szerepüknek is.

"Verkasalo, H. – López-Nicolás, C. – Molina-Castillo, F. J. – Bouwman, H.: A különböző okostelefon-alkalmazások használóinak és nem-használóinak elemzése"
URL: www.elsevier.com/locate/tele
Az okostelefonok elterjedése utat nyitott újabb mobilalkalmazások létrehozásához. 600 finn panelvizsgálat során, 3 alkalmazást vizsgálva mérték fel, hogy mégis milyen tényezők befolyásolják ezeknek a terjedését."Az eredmények szerint az alkalmazások népszerűségét leginkább használatuk technikai nehézségi szintje, azok hasznossága (a játékok kivételével) és az általuk nyújtott élmény öröme befolyásolja – a bonyolult használat természetesen negatív, míg az utóbbi két szempont pozitív irányban. "

"Herb, U.: A tudományos eredmények publikációjának szociológiai következményei a nyílt hozzáférés, a tudomány, a társadalom, a demokrácia és a digitális megosztottság tekintetében"
URL: http://firstmonday.org/
A nyílt hozzáférés számos tekintetben került a figyelem központjába. Bourdieu tőkefogalmán keresztül igyekszik a nyílt hozzáférés elfogadottságához vezető utat értelmezni.
"Bourdieu elmélete szerint a nyílt hozzáférés terjedése szempontjából döntő, hogy megértsük, a tudományos élet szereplői miként érzékelik az open access befolyását a tőke felhalmozódására, illetve a saját státuszukra. A tanulmány ezen kívül ismerteti Foucault elemzését, amely szerint a nyílt hozzáférés bizonyos egyenlőtlenségek kiéleződésével járhat, valamint további szerzők (Popper, Kuhn, Feyerabend) koncepcióját is"

"Segev, Elad – Ahituv, Niv: A Google és a Yahoo legnépszerűbb keresőszavai: digitális megosztottság az információk keresésében?"
URL: www.indiana.edu/~tisj
A szerzők 24 hónapos kutatómunka során vizsgálta meg a Google és Yahoo keresőmotorok legsűrűbben használt szavait, 2004 jan.-2005 dec.-ig. Ehhez azonban új módszerre volt szükségük."A keresések közül a politikával kapcsolatosakat elemezték, vizsgálták az ilyen kulcsszavak pontosságát, széleskörűségét és változatosságát. Eredményeik szerint az internet felhasználói Németországban, Oroszországban és Írországban pontosabb és változatosabb kereséseket indítottak, mint más országokban." A módszert erősen vitatják: nem mindegy, hol milyen nagyobb esemény zajlik az országban,milyen mértékű az internet cenzúra, stb.


"Vicente, Maria Rosalía – López, Ana Jesús: A fogyatékkal élők digitális kirekesztettségének multidimenzionális elemzése az internet-használat adatai alapján"
URL: www.indiana.edu/~tisj
Digitális megosztottság manapság több társadalmi problémát mutat. IKT-eszközök terjedésében sokan gazdasági-társadalmilag kirekesztettek elérését látja. Ez azonban több paradoxont rejt magában. A szerzők azokkal foglalkoznak, amik az utóbbi időben kevés figyelmet kaptak.
"Túllépve a birtoklás és a nem birtoklás, illetve a hozzáférés és a kirekesztettség „egyszerű” kérdésein, a jelenlegi helyzetet a motivációk és attitűdök, a képességek és a használati mód szempontjából vizsgálják, kiemelt fontosságot tulajdonítva az oktatásnak. Kijelenthetjük, hogy az információs társadalomnak még számos adóssága van ezen a téren."

http://www.infinit.hu/content/view/391/31/

Nézőpontnéző-szemkamerás kutatási módszer

A vizsgálat jelentős eredményeket mutatott a médiakutatásban, reklámanyag tervezésnél, marketing munkálatokban. A lényege a módszernek az, hogy ezáltal megfigyeljék, hogy szemünk mit néz meg először, másodszor, harmadszor stb.

A lényege...

A szemet infrakamerával figyelik, mely által kiderült,hogy mit nézünk meg a leggyorsabban,mire irányul először a tekintetünk,illetve a menüpontok milyen gyorsasággal találhatóak meg. Nem feltétlenül honlapok vizsgálatára irányul,hanem szórólapokat, hirdetéseket is megfigyelhetünk vele.
Azért ennyire érdekes ez a vizsgálat, mivel a szemmozgatás az tudatalatti állapot, így a tudatosságot kizárva, vagy épp a befolyásolást.

Eredménye

Az eredmények által olyan grafikus munkák,tervezések készülhetnek,amely jobban felkelti a figyelmet. Ilyen például a súly, szín,méret.Ez nagyon fontos az eladhatóság szempontjából

Infinit http://www.infinit.hu/content/view/390/36/

Komoly játékok kutatás-kérdőívkitöltés

INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ a Ludus projektel komoly játékokkal való kutatást végez. A felmérés segiteni fogja a kiválasztott célcsoport igényeinek kiszolgálását.
A Ludus olyan európai hálózat létrehozását tzte ki célul,amely aKomoly Játékok gyakorlatának megosztását tűzte ki célul.
Célcsoportjai a reionális és állami intézmények,regionális üzleti egyesületekIT cégek, oktatási tréning szervezetek.
A projektről részeltesen:www.ludus-project.eu
KÉt kérdőív van,az egyik a potenciális felhasználoknak, a másik a fejlesztőnknek szól
www.infinit.hu/contect/view/385/31/

INFINIT:Ombudsmanok, e-ombudsmanok
A Magán- és állami szektor elektronikus kapcsolata itthon és külföldön
című cikk alapján, mely összehasonlítja a német, brit és magyar ombudsmani elektronikus ügyintézést, az online elérhetőségek alapján.
"Az ombudsman saját hivatallal rendelkező, más állami szervektől független, az országgyűlés által választott köztisztviselő, és csakis a parlamentnek tartozik felelősséggel. Feladata az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél panasz alapján történő vizsgálat indítása, a panaszos jogainak képviselete, a jogsértő gyakorlat feltárása esetén a szerv értesítése - szankciókat viszont nem alkalmazhat. "A cikk szerzője megemlíti, hogy Svédországban már a 19. század elején létezett ez az intézmény, míg Magyarországon majdnem egy évszázaddal később:1989-ben jelent meg.
Az oldalak között nincs áttűnő különbség: széttagolt,kinézete nem egységes. A német weboldal esetében a külföldi fordítás részlegesen mutatkozik,brit oldal esetében pedig maga a bejelentés bonyolult.
Hazaiban sokat lendítene Ügyfélkapuba való integrálódás, mely egységet adna:"A szolgáltatások: elektronikus űrlap kitöltés/visszaküldés, email-értesítés, a felhasználói bejelentkezés/azonosítás megoldott, nem szükséges újabb felhasználónév-jelszó páros megjegyzése. A lehetőségek adottak."
INFINIT, Bederna Zsolt
http://www.infinit.hu/content/view/383/46/